Új jelszó kérése
Termékajánló
Hírlevél
Házhozszállítás

Fizetési megoldás
Tanúsítvány
SSL Certificate
Blog
2018.10.17 16:49

Az akkumulátor története röviden

Az akkumulátor története röviden!

Ismerje meg az akkumulátor fejlődésének érdekes történetét! Az ókortól, egészen napjainkig tárjuk fel a változások folyamatát, az innovációk megjelenését és az akkumulátor típusok kialakulását.

Kezdetek: Az egyiptomi templomokban talált domborművek alapján feltétellezhető, hogy már az ókori egyiptomiak is ismerték az elektromosságot, amelyet világítás céljára használtak.

I. század: Bagdadi feltárások során talált leletek (agyagedény, fém cső és fémből készült rúd) szintén arra utalnak, hogy már időszámításunk szerinti első században is készítettek galvánelemet.

Felvilágosodás: Az újkor első kémiai áramforrását, amely alkalmas volt elektromosság folyamatos termelésére az olasz Alessandro Volta fizikus és kémikus alkotta meg 1799-ben.

Ipari forradalom: Az idők során Volta felfedezését több tudós is tökéleteítette és finomította, míg 1866-ban George Leclanché megalkotta a később róla elnevezett és akkor még folyadék elektrolittal működő, mai elem elődjét. Az 1870-1880-as években kialakult ennek a szárazelem változata, melyet mind a mai napig szinte változatlan formában gyártanak.

Az eddig felfedezett energiaforrások csak addig tudtak energiát szolgáltatni, míg a bennük zajló kémiai folyamatok fenntarthatóak voltak, az összetevők el nem fogytak. A kémiai reakció nem volt visszafordítható. Ezeket az energiaforrásokat primer áramforrásoknak (elemeknek) nevezzük és elektromossággal nem újratölthetők.

A legelterjedtebb primer áramforrások (elemek) és cellafeszültségük

Kémia Névleges cellafeszültség (V)
Szén – cink / cink klorid 1,2
Alkáli (cink–mangán dioxid) 1,15
Lítium (LiFeS2) 1,5
Lítium (Li–(CF)n) 3,0
Lítium (Li–CrO2) 3,0
Higanyoxid 1,2
Cink–levegő 1,1
Ezüst oxid / ezüst–cink 1,5
Magnézium 1,5

 

Az első olyan kémiai áramforrást, amelyben a kémiai reakció megfordíthatóvá és ezáltal az áramforrás újratölthetővé vált, a savas ólomakkumulátort, Gaston Planté Francia fizikus találta fel 1859-ben. Működési elve és széleskörű alkalmazása az azóta eltelt több mint 100 év ellenére sem változott. Azonban felépítésben, gyártástechnológiában és az adalékanyagok kémiai összetételében jelentős fejlődésen és diverzifikáláson ment keresztül.

Azokat az energiaforrásokat melyekben a kémiai folyamatok megfordíthatóak, szekunder áramforrásoknak (akkumulátoroknak) nevezzük.

A savas ólomakkumulátor népszerűségét nem csak az első sorozatban gyártható és újratölthető energiatároló voltának köszönheti, hanem elsősorban megbízhatóságának és költséghatékonyságának. Kevés olyan akkumulátor fajta van, amelyik az ólomakkumulátorral versenyképes áron tud jelentős energiamennyiséget tárolni és kiszolgálni.

A legelterjedtebb szekunder áramforrások (akkumulátorok) és cellafeszültségük

Kémia Névleges cellafeszültség (V)
Nikkel kadmium (NiCd) 1,2
Ólom sav (Pb) 2,1
Nikkel metálhidrid (NiMH) 1,2
Nikkel cink (NiZn) 1,6
Ezüst cink (AgZn) 1,55
Lítium vas foszfát (LiFePO4) 3,2
Lítium ion (Li) 3,6

Böngéssze át webáruházunk kínálatát, és rendeljen online a zselés, a szünetmentes és a munka akkumulátoraink közül!